Mentor Szakképző Iskola

Szoc.gondozó-ápoló osztály

SZOCIOLÓGIA

(jegyzet)

 

 

Szociológia: A szociológia a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány.

Segíti a társadalom tagjait társadalmi környezetük megértésében. Az ember társas lény, társadalmi lény (remete).

A társadalom megismerését adott esetben szociográfiák ( pl. Illyés : Puszták népe ), szépirodalmi művek ( pl. Móricz novellák ) és a mindennapi élet tapasztalatai is szolgálhatják.

 

A szociológia keletkezése :

 

A filozófiából mindig leváltak egyes tudományágak, amikor „megértek” az önálló-ságra.

T Á R S A D A L O M T U D O M Á N Y O K

A szociológia kutatása általában a polgári forradalmak után alakult ki, a polgárság szerepének megerősödésével. Az erősödő polgárságra veszélyt jelentett a folyamatosan szervezkedő, jogok nélküli munkásság. A konfliktus élét a reformokkal veszik el.

Kialakul egy új tudományág, amelyet a már meglévő társadalomtudományok közül egyiknek sem lehet a körébe sorolni.

Névadója Auguste Comte : szociológia ( szocio : társadalom, logos : nyelv ), ezek szerint a szociológia a társadalom nyelvezete.

A szociológiában a kell helyett a van szemlélete uralkodik ( ki kell menni, meg kell nézni ).

 

A SZOCIOLÓGIA KUTATÁS TERÜLETEI

 

A szociológia kutatásának tárgya : milyenek a különböző társadalmak, hogyan működnek, hogyan változnak ? ( a társadalmi élet valamennyi jelensége )

 

A szociológia alapvető szemlélete : az ember életének minden jellemzőjét erő-sen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete

 

A szociológiai kutatás területei :

 

1. A társadalmi valóság feltárása.

2. A társadalmi törvényszerűségek kutatása.

3.  

A szociológia feladatai :

 

1. Konkrét társadalmi problémák megoldásának elősegítése ( vitát képez, hogy

2. Társadalmi jelenségek előrejelzése mennyire alkalmas

3. Tervezés területén való felhasználás mindezekre a szociológia )

A TÁRSADALOM ALAPSTRUKTÚRÁJÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK. A TÁRSADALOM MAKRO- ÉS MIKROCSOPORTJAI.

 

Társadalom: egyén viselkedését, gondolkodását befolyásolja.

Társadalmi formák :

 

1. ősközösség ( minden közös, még a nők is )

2. osztálytársadalmak ( tulajdon megjelenése után )

3. kezdeti társadalmak ( rabszolgatartók )

4. feudális társadalmak ( a föld az érték )

5. kapitalista társadalmak ( tudományos-technikai forradalom után )

6. polgári demokrácia

 

Társadalmi struktúra : egyén/társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyok. ( pl. alá- és fölérendeltség )

A társadalom tagjai, csoportjai egyenlőtlen pozíciókat foglalnak el a struktúra egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyok

A társadalom tagjainak egész életét befolyásolja a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzetük.

 

 

A társadalmi struktúrát meghatározó tényezők :

 

1. az egyén vagyonállapota, munkamegosztásban elfoglalt helye, szűkös javakhoz való hozzájutásának módja

2. az egyes kategóriák között érdekellentétek állnak fenn ( ezek lehetnek objektí-ven adott, vagy tudatosult érdekellentétek )

3. ezek alapján tömörülnek tömbökbe ( osztály, réteg, csoport  nem evidens, hogy hierarchikus sorrendben )

 

TÁRSADALMI SZERKEZET ( társadalmon belüli pozíciók közötti viszonyok )

 

A társadalmi szerkezet vizsgálata szorosan összekapcsolódik azegyenlőtlenség problémakörével. Az ember társadalmi lény, fennmaradásához, fejlődéséhez, életéhez elengedhetetlenül szükséges a társadalom. A társadalmat alkotó egyének közötti viszony többé-kevésbé állandó, ennek alapján az egyes személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el, s ezeket át is örökítik.

A társadalmi rétegződés különböző ismérvek alapján megállapítotttársadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények, életmód dimenzióiban.

Társadalmi kategóriák

 

~OSZTÁLYOK a termelőeszközhöz való viszony alapján definiálttársadalmi kategóriák, Marx szerint : munkások; kispolgárok; tőkések, nagybirtokosok. Újabban kiterjesztik munkahelyi viszonyok alapján kategorizálva ( nemcsak a TE tulajdona, hanem az afölötti rendelkezés joga alapján  menedzserek, munkások )

 

~RÉTEGEK foglalkozás, végzettség, lakóhely, jövedelem, stb. alapján definiált társadalmi kategóriák

 

~STÁTUSZCSOPORTOK olyan egyének, vagy családok, akik együttvéve hasonló helyzetben vannak

~INTÉZMÉNY a társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenység alapvető módja, mintája (oktatás, házasság)

~KULTÚRA nem hagyományos értelemben vett kultúrát értünk alatta. (nem irodalmi, művészeti stb.) Normák és ezek értékét jelenti

A társadalmi érintkezésben használt viselkedésminta jellemzi.

Anyagi, kognitív és normatív (viselkedési szabályok) elemekből áll:
- tárgyakból
- tudásból
- értékekből

 

A STÁTUSZ, A SZEREP ÉS A SZEREPELVÁRÁS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE A TÁRSADALOMBAN ÉS A CSOPORTBAN. SZEREPKONFLIKTUSOK.

 

STÁTUSZ társadalomban, közösségben elfoglalt pozíció, pl. anya, testvér, tanár, stb. szerepelvárások, szerepkonfliktusok, jogi/erkölcsi következmények.

A státusz alatt azokat a pozíciókat értjük, amelyek egy csoport működése során kialakulnak ( pl. vezető, beosztott, társ ).

 

Társadalmi szerepek megtanulása, viselkedési mintákból, jogokból, kötelezettségekből áll. A szerep a státuszhoz kapcsolódó elvárások összessége. A szerep a státuszhoz kapcsolódik, nem a személyhez. Az egyénnek a szerepet csak addig kell elfogadnia,ameddig a státuszt betölti ( ha elfoglal egy státuszt, a vele járó szerepeket is el kell fogadnia ).

A szerepek kulturális minták.

 

A szerepek legalább két résztvevő viszonylatát feltételezik, közöttük alakul ki a szerephelyzet. A szerepelvárások adják meg, hogyan kell viselkedni egy szerep-helyzetben. Szerepeink révén veszünk részt a társadalmi életben.

 

Szereptípusok :

 

1. pervazív, alapvető szerepek ( születéstől fogva adott szerepek, pl. a nem )

2. tanult, kivívott szerepek ( foglalkozási és családi szerepek )

3. spontán, ad-hoc szerepek ( villamos utasa )

 

Szerepeink megvalósulása függ attól, hogy hány résztvevő között zajlik az interakció ( komplementer : egy-egy páros között, pl. tanár – diák;szerepháló : több résztvevő között párhuzamosan, pl. egy futballmeccs – bíró, focisták, nézők )

 

A csoportban kialakult szerepek a működés során kialakult funkciókhoz kapcsolódnak, szoros összefüggésben állva a csoport belső struktúrájával ( mivel ennek a rendszernek megfelelően jöttek létre a státusok, amelyek felé irányulnak az el-várások ). A szerepekre befolyást gyakorolnak a külső elvárások is ( pl. egy vállalat könyvelőjének egyrészt a cég érdekeit kell szem előtt tartania, de a társadalom alkotta törvények befolyása mellett ). A társadalmi struktúra leképeződik a csoportba is ( pl. az idősek tisztelete a társadalomban  család is így jár el ).

 

Mindannyian több szerep megformálói vagyunk, együtt ez aszereprepertoár. Szerepkonfliktus lép fel, amikor egyes szerepekhez különféle, egyeztethetetlen elvárások kapcsolódnak ( pl. főnök és szerető )

 

A szerepkonfliktusok formái :

 

 

pl. a munkahelyi és baráti                      pl. túlterhelés, vagy meg-

szerep összeütközése                                hasonulás

 

 

 

 

pl. egy iskolaigazgatótól más                  pl. vezető olyan törvényes
szerepet várnak a szülők és a tanárok szolgálatot vár el a beosztottjától, ami jogtalan

 

Goffman - diszkrepáns szerep : a személy nem azonos azzal, akinek látszik

 

 

 

A SZOCIALIZÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE, SZÍNTEREI, INTÉZMÉNYEI.

 

A szocializáció az a folyamat, amelynek során a megszületett csecsemő személyisége kialakul, vagy amelynek során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanul „viselkedni”. Az életünk végéig tartó folyamat.

Szinterei:

1. Család

2. Oktatás (óvoda is)

3. Formális csoportok (munkahely)

4. Informális csoportok

 

Értékek : olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy egy adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak, fontosnak, jónak, vagy rossznak.(relatív). Internalizálás: belsővé tétel

Minden kor-szakban és rétegnél más és más ( pl. a középkori nemesség számára a kézitusákban való jártasság, az értelmiségnek a műveltség ).

 

Attitűd: egyén lelki, szellemi készsége arra, hogy bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagál. (hozzáállás)
Gyorsabban változik mint a norma.

Önbecsülés: az emberek önértékelése, „hasznos vagyok”, jó, kompetens, tisztességes

 

Normák : viselkedési szabályok, amelyek előírják, hogy a társadalom tagjainak bizonyos esetekben hogyan kell viselkedniük. Megszegésüket általában valamilyen szankció bünteti. ( Erkölcsi, büntetőjogi normák, szokások, illemszabályok )

A normák korlátozzák az egyént a közösség érdekében.

Normákat a szocializáció során sajátítjuk el. Normák szerepeket definiálnak. Egyén viselkedése a társadalom többi tagja számára kiszámítható legyen.

1.jogi normák – állam, büntet, írott forma

2.erkölcsi normák – társadalom megvetése (kirekesztés), íratlan forma

Normák tulajdonságai (5db)

1.adott társadalomban ellentétbe kerülhetnek egymással(adózás,társadalom)

2.társadalmak történeti fejlődése során változhatnak (homoszexualitás)

3.különbözőtársadalmak, különbözőnormák (vérbosszú)

4.nem mindig racionálisak (indiai tehenek)

5.normák folyamatosan változnak

Normakövetés: egyének félnek a normaszegés hátrányos következményeitől (kizárás).A normakövetés legmagasabb foka az internalizálás (bensővé tevés).

 

Egyes pszichológusok más-más korszakot látnak fontosnak a gyerekkoron belül, és sokak szerint a szocializáció nem csak a gyerekkorban tart, hanem azután is ( pl. Freud szerint csecsemőkorban ).

Előfordulhat a reszocializáció jelensége is, amikor a gyerekkori értékek helyére más értékek kerülnek be, illetőleg amikor a korábban nem eléggé elsajátított értékek megerősödhetnek. A reszocializáció érdekes példája Goffman : Asylums c. műve, amelyben azt állapítja meg, hogy az elmegyógyintézetbe zártak beletörődnek az elmebeteg szerepébe.

 

A szocializáció javarészt az elsődleges csoportokban történik. Kialakul az egyén alkalmazkodási készsége a környezet, csoport, társadalom elvárásaihoz. Ez a készség teszi lehetővé, hogy kialakuljon viselkedésében az automatizmus, amellyel az elvárásoknak meg tud felelni. A készség az utánzás révén alakul ki, amelynek legmagasabb szintje az internalizálás ( aki belső meggyőződésből viselkedik a normáknak megfelelően, mert a normakövető életmódot igen értékesnek tartja ).

 

Legfontosabb színtere a család, amelynek elsődlegessége abból adódik, hogy :

- a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre

- a család érzelmi kötelékei, kapcsolatainak erőssége, hosszan tartó hatása alap-vető érzelmi és viselkedési modelleket vés be a személyiségbe

- közvetítő funkciója által megvalósítja a családi ( személyes ) és társadalmi érték-rendszerek beépítését és így optimális esetbenelőkészíti a felnövekvő egyént arra, hogy teljes értékűen vegyen részt a társadalom működésében

 

A család szocializációs szintjei :

 

• A primer szocializációs funkció, amikor a család biztosítja a gyermek biológiai gondozásán keresztül azokat a feltételeket, amelyek a fejlődéshez, éréshez szükségesek. 
  Meghatározott magatartási szerepmintákat is közvetít, amelyek a családban spontán megnyilvánuló reakciók, együttélési szabályok betartásán keresztül valósul meg.

• A szekunder szocializációs funkció a primerre épülő tudatos nevelési, értékátadási funkció

A szocializációban részt vevő egyéb intézmények :

 

Iskola : a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges isme-retek átadása, amelyeket ma már a család nem tud biztosítani ( a technika gyors fejlődése miatt a szülők nem sokat tudnának „tanítani” – pl. a számítógépekről )

Totális intézmények : ( börtön, elmegyógyintézet, hadsereg, egyes szerzetesrendek ) – a bekerülő személy teljes személyiségének uralására törekvő intézmények, legszélsőségesebb formái a koncentrációs táborok, a gulag

A CSOPORTHATÁS SZAKASZAI, A CSOPORTOK BELSŐ STRUKTÚRÁI.

 

Csoporthatás: szükségszerűen valamilyen csoport tagjai vagyunk minden életszakaszban.

 

A csoport működési fázisai :

 

1. a kialakult csoport célt határoz meg magának, integrálódik, vagy izolálódik a társadalomtól ( pl. a bűnözők úgy döntenek, hogy izolálódnak )

2. csoport-objektiváció, vagyis a társadalomban meglévő jelenségek tudat-tartalommal való feltöltése ( pl. kő, amiből szerszám, „kalapács” lesz )

3. a cél elérése után a csoport megszűnik, leépül

1. végérvényes ( pl. egy főiskolai osztály diploma után )

2. újratermelődő ( az esténként ugyanabba a társaságba menő ember másnap újra odamegy )

1.  

Csoportstruktúrák :

 

1. Alapstruktúra - a célhoz igazodik ( pl. kell egy ház, legyen kőműves, burkoló, stb. )

2. Érzelmi struktúra – szociogram, szimpátiakapcsolatok elrendeződése csoporton belül

3. Kommunikációs struktúra – az információ az érdekérintettség mentén halad, pl. nyugdíjemelés híre nem érinti az egyetemistát, a kollégiumi díjemelés nem érinti a nyugdíjast

4. Presztízs és hatalmi struktúra – szociális hatalom ( mód a viselkedés megváltoztatására ) – ki kire hallgat ?

Hatalmi erőforrások :

1. jutalmazó-kényszerítő – adhat, büntethet, kiterjedése addig tart, ameddig az ellenőrzés elér

2. referens – pl. a barátság, térben és időben korlátlan

3. szakértői – amihez nem értünk, megkeressük a téma szakértőjét ( pl. az autószerelő hatalma )

4. legitim – a státuszokhoz jogkörök tartoznak, ezeket a társadalom tiszteletben tartja, jogszerűnek véli

 

 

Konformitás: egyéni válaszok igazodása a csoportnormákhoz

1.elhiszik, hogy a csoportnak igaza van

2.csoport elfogadja az egyént (tükörén)

Kategorizáció lépései:

 

1.kiscsoport tagjaként definiálni magunkat

2.megfigyelni, elsajátítani a csoportviselkedés alapvonásait

3.viselkedési normák internalizálása

Társas identitás: az ént felváltja a mi fogalom.

Tükörén: önmagunkat mások véleménye alapján határozhatjuk meg (megbecsültség). 
Saját magam csak mások szemével láthatom:
- hasznos legyek
- jó legyek
- kompetens tudással rendelkezzem

Csoportformák

Társadalmi csoport, kiscsoport tagjai ismerik egymást:

1.informális csoport: pl. baráti társaságok: szimpátia, kapcsolatok sokoldalúak, érzelmileg telítettek

2.formális csoport: pl. munkahelyi szervezet: hierarchia, szabályzatok, tagok nem választhatják egymást, meghatározott cél

Deviancia: emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert döntőhányaduk alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Minden társadalomban előfordulnak olyanok, akik ezeknek ellenszegülnek.

Deviáns viselkedés: megkérdőjelezi a normákat (bűnözés, alkoholizmus, lelki betegségek, öngyilkosság, stb.)

Mindig a többség mondja meg, mi a deviáns!

Deviancia funkciói:

1. elítélésen keresztül lehetőséget nyújt a társadalom többi tagjának, hogy normáit, normarendszerét megerősítse, közösségi összetartozás élményét erősítse. 
/Durkheim/

2. Fejlődés mozgatórugója, mindenki konform, nincs változás.

Anómia elméletek: társadalmi normák meggyengülésének állapota. Világos viselkedési szabályok hiánya, szocializációs zavarok. Társadalomban elfogadott célok és a megengedett eszközök közti ellentmondás.

 

A CSALÁD JELLEMZÉSE, SZEREPE ÉS FUNKCIÓI A TÁRSADALOMBAN.

 

Család: emberek egy együtt élő kiscsoportja, amelyet házassági, vagy vérségi kapcsolat köt össze, vagyis a tagok között leszármazási kapcsolat van - házasság, adoptáció. (örökbefogadás).

A család társadalmi intézmény, így lényegét a normák és a mögöttük álló értékek közvetítése alkotja.

A család valamilyen formában minden emberi társadalomban létezett, nagyon változatos formákban. Ezért célszerű a rokon értelmű, szinonim fogalmak meghatározása is.

A családmag, vagy nukleáris család ( ez a statisztikai megközelítés ) - csak a szülőkből és gyermekeikből álló család.

Nukleáris családtípusok:

1.házaspár

2.házaspár gyerekkel

3.1 szülő gyerekkel

A háztartás az együtt lakó, megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportja, akik általában, de nem szükségszerűen rokonok.

A rokonság a vérségi és házassági kapcsolatban álló különböző szintű kapcsolatokkal bíró egyének együttese.

 

Családjellemzési elméletek :

 

A háztartások történeti változásai Európában : a gyűjtögető társadalmak nukleáris családtípusa, majd az agrártársadalmak többcsaládos kapcsolata, az ipari társadalmakban újra a nukleáris a jellemző

 

Gyermekek a családban : a XVIII. szd.-ig nem volt bensőséges kapcsolat szülők és gyermekek között (így védekeztek a lelki teher ellen, a magas halandóság miatt)

 

Felnőttek és idős szüleik kapcsolata : az önálló nukleáris családok miatt a hamar „kirepülő” fiatalok és szüleik kapcsolata meggyengülhet, az idősek ápolása széleskörű

 

„Háború a család körül”:a család jövője széleskörű viták tárgya. Egyes vélemények szerint a család a nők elnyomása és a gyermekek személyiségfejlődése eltorzításának intézménye. Ennek rengeteg ellenzője van.

A család „menedék egy szívtelen világban” ( Lasch ), az egyénnek szüksége van az intimitásra, amit a párkapcsolatokban, a családban találhat meg.

 

A család funkciói :

 

1. Termelés,

2. fogyasztás,

3. reprodukció,

4. szocializáció,

5. felnőttek pszichés védelme.

A családok a történelem folyamán a társadalmi, életmódbéli és gazdasági változások hatására funkciókat veszítettek ( pl. az iskolák vették át a felnőttkorra való felkészítés funkcióját ).

Modern társadalmak: gazdasági funkcióról áttevődött a hangsúly az érzelmi funkcióra. Gyerekszerep történeti változása.

 

 

 

HARMÓNIA-, KONFLIKTUS-, CSERE- ÉS KÉNYSZERELMÉLETEK

 

Harmóniaelméletek: emberi társadalmakat alapvetően az együttműködés jellemzi, konfliktus csak kivételes jelenség, ( a csere kiegyenlítődik) csereelmélet: anyagi, szellemi javak cseréje, Adam Smith „láthatatlan kéz”

Konfliktuselméletek: Nem mindenki számára hoz hasznot a csere. Hatalommal rendelkezők kényszert alkalmaznak az elnyomottakkal szemben. Marx, társadalmak története, osztályharcok története

Csereelméletek: a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek.

Kényszerelméletek: a hatalommal rendelkezők diktálják a cserefeltételeket

 

Iskola

Iparosodás: írni, olvasni tudás jelentsége nőtt, képzettséggel érdekérvényesítés képessége nőtt, központi oktatási intézmények megjelenése.

Iskola funkciói

1.oktatás: a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadása az új generáció tagjainak

2. nevelés: viselkedési normák, illetve az ezek mögötti értékek átadása.

Iskola azokat az értékeket támogatja, amelyek a magasabb státuszú családokból érkezett gyerekek szocializációjában hangsúlyosabbak. Ezzel hozzájárul a társadalmi pozíciók generációs átörökítéséhez, a társadalmi egyenlőtlenségek és a társadalmi struktúra újratermeléséhez (Bourdieu).A szociális hátrány társadalmi hátránnyá transzformálódik.