Mentor Szakképző Iskola
Szoc.gondozó-ápoló osztály

Szociálpolitika

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Kezdetben az emberek saját magukról gondoskodtak, a család révén, vagy az egyházi közösség révén. A földesúrnak gondoskodnia kellet a jobbágyairól. Volt segítő szándék.

1. Marginális szakasz 1601-1850

A maraginális szakaszban a szegénység tömeges volt.

1601 – I. Erzsébet királynő szegény törvénye Anglia, (első szegény törvény) amely kimondja, hogy az állam feladata a szegényekről gondoskodni (angol-utas), a szegények támogatása a közösség érdeke.

a beavatkozás dilemmája - Első nagy kérdés: beavatkozzon az állam vagy sem? Azok a települések, akik nem tudtak beavatkozni, intézményt is létrehozhattak. Kezdetben a segítőket „baráti látogatóknak” nevezték.

az érdemes szegényeket segélyezték,
az érdemteleneket dologházakba vitték- helyi közösségeknek előírta, hogy a közösség feladata gondoskodni az egyénről.

1834 - II. Szegénytörvény: megreformálta az első szegény-törvényt. Megismerték a regionális összefogás előnyét. A segélyezésbe bevonták a baráti látogatókat, ezáltal szelektív volt a segítség.

2. Korrektív szakasz 1850-1945

Jellemzője: az állam beavatkozik, ha az egyén nem felelős.

(forradalmak, jobbágyfelszabadítás)

vizsgálni kell a strukturális okokat is
esettanulmányok – nem csak az egyén a felelős (legalább is nem 100%-ban)Case work: szociális esettanulmány
Felismerték a nevelés fontosságát.
Feltételezték, hogy nem elég a személyes ismeretség, hanem külső embereket is be kell vonni. Settlement mozgalom: 1877. Londoni szervezet Nyomornegyedi kutatásokat végeztek
nem az egyént kell kiemelni - Bannett lelkész kidolgozott egy elméletet, miszerint együtt kell élni a szegényekkel, ha ismerni akarjuk a körülményeiket. Közösségi szociális munka.
Érdemes és érdemtelen szegény
az egyén és a társadalom felelőssége - A társadalombiztosítási rendszer kidolgozása állami felelősségvállalás.
Megjelent a járulékfizetéshez kötött egészségügyi ellátás
Bismarck, német-utas modell

1917-ben jelent meg Mary Richmond Social Diagnosis (szociális diagnózis) című könyve, amely mérföldkőnek számított, mivel ez volt az első kísérlet a szociális munka ismeret alapjának összegyűjtésében.

A másik lényeges történeti esemény az 1929-es milfordi konferencia, ahol Porter Lee szorgalmazta, hogy a szociális esetmunka foglalja magába a pszichológia, politikatudomány, közgazdaságtudomány és a szociológia megfelelő részterületeit. Így hozzájárult az általános szociális esetmunka-elmélet kialakulásához.

1944-ben Alapnyolcas tanterv bevezetése:

egyéni szociális munka (szociális esetmunka: általános és speciális)
szociális csoportmunka
közösségszervezés
szociális kutatás és statisztika
szociális igazgatás
közjólét és gyermekjólét
egészségügyi információk
pszichiátriai információ

3. A jóléti állam szakasza 1945-1980

Jellemzője: az UNIVERZALITÁS – államszocialista - állami monopólium

A világháború után eltérően fejlődtek a szocialista országok. A szocialista állami monopólium nem ismerte el a szociális problémákat.
A jóléti állam modelljei eltérőek, mindegyik erős állami befolyás alatt áll.

Nyugat Európa: konzervatív modell – a polgári és emberi jogok mellé a szociális jogok is bekerültek.
Angolszász: liberális modell
Déli: családi modell
Skandináv: szociáldemokrata modell

1970-es évektől az általános szociális munka kidolgozásra kerül, felfedi a teljes területet, beindul a képzés.

Felelősség dilemma: ki a felelős az állampolgár jólétérért?

A jóléti társadalom 1980-tól

A jóléti társadalom válsága

A jóléti kiadások nem tarthatók – gazdasági visszaesés
Túl drága a jóléti állam.
Alacsony a hatékonysága

Válasz:

Csökkenteni kell az állami szolgáltatásokat.

Biztonságos gyakorlat: előtérbe kerül, ellentmond az etikai kódexnek, az érdemes és érdemtelen kérdése újra előtérbe kerül.

Szakértői modell: Jones és Joss: az egyéni problémák nem egyéni problémák, hanem hibás a társadalmi működés

Reflexív-praxis modell: Donald Shan: a szakember reflektál a gyakorlatra, kívül tud helyezkedni önmagán, így tudja értékelni a gyakorlatot. Fontos, hogy a segítő tudja, mit miért csinál, mit tesz.

A politikum szerepe a szociális munkában

Etikai morális modell: a bajba jutott ember saját magának köszönheti. Csak aki önhibáján kívül került olyan helyzetbe arra vonatkozik. Érdemes és érdemtelen szegények fogalma.
pszichopatológiai szemlélet: Freud hatása, minden problematikus embernek a belső konfliktusaiból erednek a bajai.
Pszichoszociális szemlélet: az ember életében a más emberekkel való kapcsolat és a saját érzelmei kölcsönhatásban vannak.

Perlman elmélete a problémákról:

társadalmi és gazdasági hiány miatt szenvednek
kapcsolat hiány, romlás miatt
zavar az életükben

Szociálpolitika

Szolidaritás – haszon, érdek nélküli segítségnyújtás, egyértelmű beavatkozás a társadalom folyamataiba.

Szegénység szégyenérzet, reformáció. Régen a szegénység nem volt szégyen, ma szégyenlik az emberek, ha nem rendelkeznek egy bizonyos anyagi háttérrel.

A szegénység mértéke:A szegénység is relatív, megítélés kérdése. Nem azonos anyagi színvonalon jelentkezik, a legszegényebb rétegnél is jelen van, de a középosztálynál is jelentős. Van aki büszke arra arra, ha alapszinten el tudja látni a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokkal a családját, van aki ugyanolyan mértékű anyagi helyzetet szégyenletesnek tart, mert nem tud az alapvető szükségleteken kívül többet biztosítani.

Okai: Tartós munkanélküliség, bizonytalan, rosszul fizetett munkahelyek, s a modern társadalmakban egyre több ember válik „ feleslegessé társadalmon kívülivé.
MO: rendszerváltás előtt – hivatalosan nincs szegény, a valóságban - az idősek a mezőgazdaságból élők, segédmunkások, szakképzetlenek és a többgyermekesek.
Rendszerváltás után nőtt a számuk tartósan munkanélküliek, többgyermekesek, gyermeküket egyedül nevelők, kisnyugdíjasok, romák. Jövedelemegyenlőtlenségek valószínűleg még nőni fognak: korábbinál jóval polarizáltabb társadalmat alakítva ki.

A szegénypolitika: állami szociálpolitika a szegények segítésével, kordában tartásával kezdődött.(ipari forradalmak) Szociálpolitika eszközei – pénzbeni, természetbeni segélyek, szegény-intézmények, szegényházak, lelencházak, dologházak. Otthon vagy intézményben, zárt, vagy nyílt szegénygondozás ? 19 sz. vége óta a lassan szakszerűsödő szociális munka egyre inkább kötelességének tartja, hogy ne csak pillanatnyi segítséget nyújtson, hanem tartós hatást érjen el a segítségnyújtással, elkerülje a munkanélküliségi és szegénységi csapdát.
A jóléti államokban igyekeztek visszaszorítani a segélyezést társadalombiztosítási, illetve univerzális ellátásokkal. Új hadjárat a segélyezés, vagyis a szelektív ellátásokszerepének jelentős növeléséért más ellátó rendszerek rovására. - a megnövekedett kiadásokat próbálják csökkenteni, a fenntartás adminisztrációs költsége viszont magas. - (érdemes és érdemtelen szegények)
univerzális ellátások – a jövedelemtől és vagyoni helyzettől független, az adott ország minden állampolgárárának egyöntetűen járó ellátás, bizonyos feltétel teljesülése szükséges.
szelektív ellátások - a jövedelemtől és vagyoni helyzettől függő, Mo-on általában a minimálnyugdíjhoz viszonyítva határozzák meg.(pl. Lakhatási támogatás)

Szociális jogokhoz, szociális kötelezettségek tartoznak.

A szociálpolitika kialakulása

Önellátó kisgazdaság
Kölcsönösségi viszonyosság- reciprocitás
Központi újraelosztás – redisztribúció - A szociálpolitikáért, az adóztatásból befolyt javak elosztásáért az állam a felelős, ami egyben állami garanciát is jelent.

Redisztribució – javak újraelosztása (adóztatásból)

állam

bevétel kiadás
(adók) (ellátások) nagyobb

Probléma: ellátásokban részesülők – aktív keresők viszonya.

Szociálpolitika szintjei:

1.makro – állam/ társadalom

2.mezo – szervezetek, intézmények kapcsolatrendszerét jelenti vállalatok, hivatalok, iskolák, egyházi, települési szerveződéseket jelen.

- a kormányzat és a helyi, regionális, vagy települési önkormányzatok közötti szociálpolitikai munkamegosztás

- az állami szociálpolitikai kötelezettségeket közbülső piaci, nem piaci szervezetek segítségével old meg. Közpénzekből (mezoszintű szervezetektől, magánóvoda, orvos stb. ) vásárolt szociális szolgáltatás

- humánpolitika, emberi erőforrással való gazdálkodás személyügyi tevékenység.

3.mikro- egyéni, családi szint a szociális munka személyközi, mikroszintű kapcsolatokat jelent. (szociális munkás /kliens) Fontos itt még említeni a kisközösségi segítő hálót.

Államszocialista rendszer: a hivatalos álláspont, hogy nincs szükség szociálpolitikára, mivel teljes foglalkoztatottság van és ez létbiztonságot nyújt.

Paternalista állam
szabályozott piac, bérek, árak
Kapun belüli munkanélküliség

Piacgazdaság: jellemzően nincs létbiztonság – szabad piac – kereslet kínálat elvén működik

posztadolesszencia – a fiatal sokáig a családban marad – a fiatal rendelkezik az összes általános joggal és képességgel (nagykorú), de nem kerül a munkaerőpiacra, anyagilag a családjától függ (gazdasági teher a családnak)
az eltartottak és az aktív keresők aránya rossz
a szociális szolgáltatásokért kötelezettségeket kell vállalni

Ferge Zsuzsa: A rendszerváltás megítélése

„A gazdag társadalmak individualista, posztmodern ideológiája rázuhant egy lassan modernizálódó, többségében szegény társadalomra.”

Underclass: tartós szegénység. függ a jóléti államtól, de elutasítja annak normáit, pl. generációk óta nincs munkája, társadalmi integritása minimális.

Megközelítések:

aktív szeparáció (érintett csoport viselkedése);
passzív szeparáció (többségi kirekesztés), semleges (makrofolyamatok)

Tony ATKINSON

Szegénység Munkanélküliség

Kirekesztettség

„Szegénység-kultúrája” elmélet

Képviselői:

Oscar Lewis (1968) – Sanchez gyermekei c. műve
Fábián Katalin (1977) – A Makoldi család c. műve

A szegény rétegbe tartozóknak egy egészen különös viselkedési norma- és értékrendszere, vagyis „kultúrája” van. Ez megakadályozza őket abban, hogy a szegénységből kiemelkedjenek, viszont megkönnyíti számukra, hogy a szegénységgel járó terheket elviseljék.

Empirikus vizsgálatok alapján megfogalmazták azt a hipotézist is, hogy a szegénység elsősorban életciklus-jelenség, nem gazdasági, hanem kulturális okok. (Nem egységesen elfogadott elmélet).

Struktúra----→underclass kialakulása-----→szegénység kultúrájának megjelenése
(kialakítja az underclast) (underclass kialakítja a szeg.kultúráját)

↑______________________________ ↓

visszahat

Lakóhelyi szegregáció,
képzetlen szülők,
kommunikációs minták

Underclass – osztály alatti – több generáción át tartó munkanélküliség, hajléktalanság.

aktív szeparáció - ő tehet róla (önmagát rekeszti ki)
passzív szeparáció – a többség rekeszti
semleges szeparáció – a makrofolyamatok tehetnek róla

Társadalomban az egyes csoportok érdekérvényesítő képessége jelentősen eltér egymástól.

Szociálpolitika alanyai feloszthatók:

1.életkor

2.nemek

3.struktúrában betöltött pozíció

4.gazdasági aktivitás

a. munkahelyhez nem jutók (munkanélküliek)

b .még munkaképtelenek (tanulók)

c. már munkaképtelenek (idősek)

d .ideiglenesen munkaképtelenek (betegek)

e. állandó munkaképtelenek (testi/szellemi fogyatékkal élők)

DILEMMA

Szociálpolitika

kit támogat,
hogyan,
milyen mértékben

történelmileg változik, ideológiák határozzák meg.

Ideológiák: erkölcsi, gazdasági, szociális, kulturális nézetek sajátos ötvözete = értékrenddel. Tiszta típusok nem léteznek.

1.Liberalizmus:l individualizmus, egyén autonómiája, piac mindenhatósága
politikai filozófia, jog- és államtudomány, valamint politikai programok együttese. Anglia 1688. USA 1776 Függetlenségi Nyilatkozat. Politikai és gazdasági szabadságok együttese. Szabad választás, a lehető legtöbb gazdasági szabadság. Klasszikus: legfontosabb az individualizmus, az egyén autonómiájának, méltóságának külső befolyástól való szabadságának követelése.
Egalitizmus (egyenlőségelvűség) emberek morális státusára vonatkozik.
Meliorizmus- javíthatóság, tökéletesíthetőség gondolata.
Politikai :- parlamenti demokrácia megvalósulása.
Modern: tette lehetővé a modern jóléti államok létrejöttét. TB: nyugdíj +eü biztosítás

Liberális jóléti államok: piac logikája uralja. Jövedelemigazoláshoz kötött segélyezés, univerzális ellátások szűk körben alacsony szinten, nincs általános egészségbiztosítás.

2.Konzervativizmus: liberálissal szemben határozza meg önmagát, hagyományos intézmények (család, egyház, arisztokrácia), haladás helyett- morális rend, egyén helyett- társadalmi intézmények, hierarchia normális állapot, a különbségek szükségszerűek
szokásokhoz ragaszkodás, adott helyzettel való elégedettség fontos jogi, politikai, gazdasági, vallási, társadalmi szabályok, intézmények radikális változtatásától való félelem. Szervezett vallásra támaszkodó morális rend állandóságának fontosságát hangsúlyozza. Hagyományos intézmények a tekintély letéteményesei, a rend erősítői. Magántulajdon intézményrendszere, elsőszülöttségi jog, öröklési jog, társadalmi hierarchia, megkülönböztetés erkölcsi, egyéb értékek alapján. TB ellátáson van a hangsúly. Érték: a munka megőrzése.

Korporista -etatista(konzervatív) hagyományokra épül. (Németo.)- a kisebb közösségek ereje. Erős egyházi hatássokkal. Hangsúly a hierarchiák megőrzésén van, szívesen elfogadják az állam domináns szerepét a társadalombiztosításban. Hagyományos családmodell, tradicionális női szerepek. Ha a családi közösségi segítő kapacitás kimerült csak akkor lép elő az állam.
Szubszidiaritás:= segítő, kisegítő, támogató – elve: a problémát minél közelebb kell kezelni ahhoz, ahol kialakult.
A rászorultság és az alanyi jog egyensúlya.
Egyén ellátása alapvetően a család felelőssége. Külső segítség, csak ha az egyén-család minden tőle elvárhatót megtett saját helyzete javítása érdekében. Önállóságot hangsúlyozza a szociálpolitikai rendszerektől való függőség helyett. A döntések ott és oly módon szülessenek, ahol a leginkább érintettek érdekeltek jelen vannak, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre, család, lakókörnyezet, önkormányzat, régió, végső esetben országos szinten. Szociális szolgáltatások nyújtása bárki számára megengedett. Ha valamely jóléti célú szerveződés elvégzi a szolgáltatást ,s az állam csupán a pénzt adja, akkor finanszírozóként van jelen, ha nincs más szervezet az állam kénytelen szolgáltatóként is belépni. E ponton a szubszidiaritás fogalma szorosan kapcsolódik a jóléti pluralizmushoz.

3. Szocialista/marxista – szolidaritás, piacba való beavatkozás szükséges
Szocializmus: szabadság, egyenlőség, testvériesség együtt. Középpontban egyenlőség áll, amit közösségi kompenzáció fontossága, lényegesek az alanyi jogosultságok, munkára ösztönzés és segélyezés.

Skandináv típus: univerzális elvek. Szociális jogok kiterjesztése a középosztályokra is, az univerzális jogok széleskörűek.. Szegénypolitikát munkalehetőségek biztosításával igyekszik megoldani. Állam a szociális jogok érvényesülésének alapvető eszköze.

Jóléti állam: megterheli az államot; csökkenti az egyén hajlandóságát.
Jóléti államnak nevezzük az olyan államot, amely a jóléti kutatások széles körét biztosítja állampolgárai számára, vagyis messzemenően gondoskodik polgárai jólétéről.

A jóléti rezsim típusainak összefoglaló áttekintése: a történelem és a társadalmi erőviszonyok sohasem teszik lehetővé a tiszta konstrukciók létrejöttét.

Az ideológiák összefoglaló áttekintése: az egyes ideológiákhoz eltérő szociálpolitikai megoldások tartoznak.

A jóléti állam és a jóléti politikák típusai: szociálpolitika fejlettsége: gazdasági erőforrások függvénye.

Reziduális jóléti modell (ki nem elégített): csak aki önhibáján kívül veszítette el a bevételeit, főként szegények segélyezésére korlátozódik. Szükséglet a piacon és családban elégítődnek ki. Állam jóléti intézményei csak ezek csődje esetén játszanak szerepet átmenetileg. (TITMUS)
Ipariteljesítmény-modell: az ellátás járulékfizetéshez kötött,tradicionális társadalombiztosítás, az ellátások zömmel a munkavégzéshez, s járulékbefizetéshez kapcsolódnak. Az állam jóléti intézményei jelentős szerepet játszanak a gazdaság kiegészítéseként. Szükségletet az érdem, munkateljesítmény, hatékonyság alapján kell kielégíteni.
Intézményes redisztributív modell: a szolgáltatások alanyi jogon járnak, szociálpolitikát a társadalom fő integráló intézményének tekinti, szükségletekre alapozott univerzális szolgáltatásokat nyújt a piacon kívül.

Egyenlőtlenség elméletek.

Két véglet: biológiai okoktól - strukturális okokig.

1. Szociáldarwinizmus – legrátermettebbek kiválasztása – az egyenlőtlenség arra való, hogy a legrátermettebbek kiválasztódjanak. (genetikai alapok)

2. Mérsékelt egyenlőtelenség elfogadható (Max Weber) – egyenlőtlenség addig fogadható el, ameddig elősegíti a gazdaság/társadalom fejlődését – társadalom tagjait nagyobb teljesítményre ösztönzi (protestáns nézet hatása)

3. Teljes egyenl ség- egalitarizmus képvisel i – Marx, Engels

Depriváció: valamitől való megfosztottság pl. szegénység; szülői szeretet. Személy vagy család nélkülöz valamit, ami az adott társadalomban a nagy többség számára rendelkezésre áll, vagy amit az adott társadalomban mindenki számára kívánatos, elérendő minimumnak tartunk.

Halmozott hátrányos helyzet – hátrányok halmozódása – az egyik hátrányból fakad a másik - megnehezíti az azokból való kiemelkedést (alacsony jövedelem, rossz egészségügyi állapot)

A szegénység kategóriák:

Abszolút szegénység:egyén, család a létminimum alatt él; létminimum=szegénységi küszöb;
egy főre jutó havi jövedelem a minimális szintű önfenntartáshoz is kevés, a keresmény nem elég a fizikai erőnlétük újratermeléséhez. Alapvető szükségletek (egészség, személyes autónómia) olyan alacsony szinten való kielégítése, ami komoly kárt okoz az érintettek személyiségében, szellemi- fizikai egészségében. Szegénységi küszöb történelmi viszonylatosság (háború, történelmi korok )

Relatív szegénység: egyén, család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól; okok: egyéni (alkohol); társadalmi (struktúra) nem csak a nélkülözést, hanem az egyenlőtlenségeket is jelenti. Relatív szegénységben vannak azok akik nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, olyan tevékenységekben vegyenek részt s olyan életfeltételekhez, javakhoz jussanak amelyek társadalmunkban széles körben elfogadott, kívánatos norma. Általánoshoz képest annyival szűkösebbek a rendelkezésükre álló erőforrások, hogy ténylegesen kirekesztődnek az átlagosan elterjedt életmódokból, szokásokból, tevékenységekből.

Fontos kérdés, hogy időben mennyire állandó a szegénység, ideiglenes, vagy tartós állapot. Deprivációs ciklus = gyerekek szegénységbe születnek, ott nőnek fel, rossz iskolába járnak, rosszul tanulnak, rosszul fizetett alkalmi munkások lesznek, esetleg munkanélküliek.

Társadalmi szerkezet nem egyenlő az egyének sokaságával. Egyének közti többé-kevésbé állandó viszonyok. Társadalmi pozíciók öröklődnek. Pl. társadalmi munkamegosztásban való hely, társadalmi javakhoz való hozzájutás aránya, módja.

Rétegződés modellek:

Ferge (1971) munkajelleg csoportok

Kolosi (1984) Nem csak a foglalkozás hat a társadalmi helyzetre, több dimenzió, státuszcsoportok

Társadalmi determinizmus:

1.Marx: gazdaság

2.Lévi Strauss: nyelv

3.Bourdieu: iskolarendszer

Társadalmi integráció: osztályok, rétegek nem szakadnak el egymástól. Ez ellen dezintegrációs mechanizmusok: pl. rendszerváltás (szegregáció mértéke növekedett - aprófalvak –középréteg eltűnik, körzetesítés, munkanélküliség, képzetlen népesség, elöregedő falvak.)

Piacgazdaság - politikai szabadság és társadalmi integráció nem valósul meg egyszerre.

Szavazás