Mentor Szakképző Iskola

Szoc.gondozó-ápoló osztály

Ápolási alapismeretek

 

 

FLORANCE NIGHTINGALE

Firenzében született

1820 május 12-én (1910)

Korának legjelentősebb alakja az ápolás tekintetében. A korszerű ápolás és ápolásoktatás megszervezését, az ápoláskutatás első megnyilvánulásait Florence Nightingale nevével kapcsolja össze az emlékezet.

1860. június 15-én a londoni St. Thomas Kórházban megalapította az első szervezett nővérképző központot.

 

Florence Nightingale születésnapja, május 12. az ápolók nemzetközi ünnepe.

 

 

KOSSUTH ZSUZSANNA

1817. február 19-én született Sátoraljaújhelyen

A szabadságharc főápolónője, később oktató.

 

 

Az EGÉSZSÉG

 

az Egészségügyi Világszervezet (WHO 1948) szerint:

az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapota, nemcsak a betegség vagy nyomorékság hiánya.

OPTIMÁLIS EGÉSZSÉG: az egyén valamilyen hiánnyal rendelkezik, de egészségesnek érzi magát.

 

WHO 1990:

az egészség a mindennapi élet forrása, de nem a célja.

 

Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők

életmód, életvitel

KÜLSŐ tényezők: természeti környezet és társadalmi környezet- egészségügyi ellátás(-környezeti állapot-kulturális háttér-jóléti szolgáltatások-szocializációs színterek-családi szokások, hagyományok)
biológiai adottságok

PREVENCIÓ

EGÉSZSÉG MEGŐRZÉS,

BETEGSÉG MEGELŐZÉS

-ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS (primer prevenció) betegség kialakulásának megelőzése
-MÁSODLAGOS MEGELŐZÉS (szekunder prevenció) betegség korai felismerése, kezelése
-HARMADLAGOS MEGELŐZÉS (tercier prevenció) rehabilitáció, szövődmények kialakulásának megakadályozása

 

A BETEGSÉG a test részeinek rendellenes működése, a normálistól eltérő körülmények miatt.

 

Az ápolás mint folyamat

Ápolási folyamat alkalmazásának szükségessége

 

„ A személy gondozása adja az ápolás lényegét, és az a mód ahogyan az ápoló gondoz, jelenti az ápolási folyamat lényegét.

.... Olyan cselekvésre van szükség ami nem megérzésre épül, hanem a szükségletek kielégítésének és a problémák megoldásának tudatos és szervezett megközelítésére . ...”

(WHO Európai Területi Iroda )

Ápolási folyamat fogalma

A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények elérésére.

Az ápolási folyamat alapvetően egy problémamegoldó folyamat, mely az egyénre szabott ápolás során az egymáshoz kapcsolódó tevékenységek sorozatát jelenti.

Magába foglalja a

• felmérést,

• tervezést, a

• végrehajtást és az

• értékelést.

 

 

 

Az ápolási folyamat alapvetően egy problémamegoldó folyamat, mely az egyénre szabott ápolás során az egymáshoz kapcsolódó tevékenységek sorozatát jelenti.

 

Magába foglalja a

• felmérést,

• tervezést, a

• végrehajtást és az

• értékelést.

 

Az ápolási folyamat alkalmazásának jelentősége

Általánosságban:

• Fennálló és potenciális egészségi problémákra egyaránt koncentrál

• Az emberi reakciókra összpontosít

• Humanista gondolkodásmódot közvetít

• Csökkenti a kórházi felvételek időtartamát

• Költséghatékony

• Pontos dokumentációs követelményeket támaszt, ezáltal:

• Javítja a kommunikációt

• Csökkenti a tévedés, ismétlés esélyét

• Írásos nyoma marad az ápolási tevékenységnek

 

A beteg számára

• Egyénre szabott beavatkozásokat állapít meg (nem a betegségre összpontosít)

• A beteg az ellátás aktív résztvevőjévé válik

• A beteg széles körű és következetes ellátást kap

• A családi/környezeti erőforrásokat is bevonja
  

Az ápoló számára

• Elősegíti az ápolóban a megelégedettség érzését

• Segíti a független, kritikai gondolkodást

• Időt, energiát takarít meg

• Szakmailag fejlődhet

• Növeli önállóságát

• Bizonyítja:

  • szakmai illetékességét

  • jogi felelősségét

  • megbízhatóságát

 

I. FELMÉRÉS

1 . A szükséges információk összegyűjtése. ( beteg, kísérő, megfigyeléseink, dokumentumok)

2 . Az összegyűjtött információk értelmezése .

3 . A személytényleges és lehetséges problémáinak és gondozási szükségleteinek azonosítása. (objektív szükségleteinek azonosítása)

A betegmegfigyelés

A LEGFONTOSABB FELADAT

MERT…

A BETEGGEL MI IDŐBEN TÖBBET TALÁLKOZUNK, MINT AZ ORVOS

A JÓ MEGFIGYELÉS FÉL DIAGNÓZIS

VESZÉLYHELYZETEK FELISMERÉSE A BETEG SZÁMÁRA LÉTFONTOSSÁGÚ LEHET

 

NE FÉLJÜNK ELMONDANI AZ ÉSZLELÉSEINKET!

 

A betegmegfigyelés szempontjai

A tünetekről általában.(objektív és szubjektív )

• Általános megtekintés.(járás, beszéd, arckifejezés, beteg vetkőztetésekor, bőr )

• Egyes testrészek megtekintése. (fej, nyak, mellkas, has, Végtagok, körmök)

• Tudatállapot

• Magatartás (bizalmatlan,képzelt,Betegségszínlelés, betegségtagadás Hisztériás, hospitalizáló )

(általános betegmegfigyelés táblázat)

A betegség lehet

• típusos tüneteket mutató

• tünetegyüttessel (tünetcsoporttal) jelentkező (szindróma)

• atípusos tüneteket mutató

• tünetmentes

• tünetszegény

Alapvető (kardinális) tünetek

 

1.A testhőmérséklet

2.Pulzusszámolás

3.Vérnyomásmérés

4.A légzés megfigyelése

 

 

Glasgow Coma Scale (GCS):

 

Jelentősége: - az eszméletlen beteg állapotának és kórjóslatának megítélése

 

- az idő függvényében az állapotjavulás vagy romlás mértékének meghatározása

Glasgow Coma Scale

 

	1	2	3	4	5	6
Szem	Nem nyitja a szemeit	Fájdalmas stimulusra nyitja szemeit	Megszólításra kinyitja a szemét	Spontán nyitja a szemét	N/A
Verbális	Nem ad hangot	Érthetetlen hangok kiadása	Nem megfelelő szavak használata	Zavart, dezorientált beszéd	Orientált, normális beszéd
Motoros	Nem mozog	Extensio fájdalmas stimulusra	Abnormális flexio fájdalmas stimulusra	Flexio, visszahúzás fájdalmas stimulusra	Lokalizálja a fájdalmas stimulust	Utasítást végrehajtja

 

A skála három részelemet: a szem-nyitást, a verbális és a motoros válaszreakciót foglalja magába.

A három független érték összege adja a  GCS pontot. A három csoportban az adott számértékek a coma súlyosságára jellemzôk,

• A legalacsonyabb lehetséges GCS (összeg) 3 (mély kóma vagyhalál),

• míg a legmagasabb 15 (teljesen tudatos állapot).

• így a 4:6:5 a tiszta tudatot, az 1:1:1 jelzés a legmélyebb comát jellemzi.
  
  

Standard fájdalmat kiváltó stimulusként használhatjuk a mellcsont megdörzsölését bütykökkel.

Dekortikális testpoziciónál a felső végtagok flexáltak az alsó végtagok pedig extendáltak. Ez lehet unilaterális vagy bilaterális. Ilyenkor a károsodás az agytörzs felett található.

Decerebratio esetén a felső végtagok extendalt,berotalt helyzetben vannak. Szintén lehet egy- vagy kétoldalú. Ilyenkor a károsodás az agytörzset is érinti.

Ha a GCS 8 vagy annál kisebb, akkor az intubálás indikált, ugyanis ilyenkor az aspirációnak nagy a veszélye.

 

Értelmezése

Az egyes elemek önálló értéke, és az összpontszám is fontos. Így a pont a ebben formában fejezendő ki: "GCS 9=E2 V4 M3 7:13-kor"

Kómák általános klasszifikációja:

• Súlyos, GCS ≤ 8 (intubálás (itt saját hivatkozás kellene) indikált, mivel ilyenkor nagy az aspirációveszély)

• Mérsékelt, GCS 9-12

• Csekély, GCS ≥ 13

Gyerekek esetében a felhasználhatóság  limitált, különösen 36 hónapos kor alatt, mivel a verbális képesség normálisan is szegényes. Így egy rokon, fiatalabbaknak továbbfejlesztett skálát a Paediatric Glasgow Coma Scale -t alkalmazzák.

Forrás:http://www.kardiologia.hu/wiki.php?wikiBox=Glasgow_Coma_Scale_GCS

Megfigyeléseinket dokumentáljuk!

II. DIAGNÓZIS

1. A gondozás prioritásának kidolgozása .

2. Az azonosított szükségletek és a prioritások leellenőrzése a beteggel/klienssel, amennyiben lehetséges.

 

Az orvos megállapítja az ORVOSI DIAGNÓZIST, miközben figyelembe veszi az  felmérés és megfigyelés DOKUMENTUM-ainak adatait, valamint utasításokat adhat az ápolásra vonatkozólag.

A fentiek alapján meghatározzuk az ÁPOLÁSI DIAGNÓZIST.
A diagnózist dokumentáljuk!

III. TERVEZÉS

1 . Az ápolás/gondozás kívánatos kimeneteli eredményeinek meghatározása a személlyel közösen.

2 . Annak az eldöntése, hogy a személynek mely ápolási/gondozási beavatkozásra van szüksége.

3 . Meghatározzuk az egyes feladatok/beavatkozások végrehajtásáért felelős személyt. (kompetencia határok)

3 . Az ápolási/gondozási terv megbeszélése a személlyel.

4 . Az ápolási/gondozási terv kommunikálása mások felé. (team, bevonandó szakember)

 

A diagnózis alapján megtervezzük az ápolással elérendő CÉLT, aminek alapján  meghatározzuk szükségletek szintjének megfelelő  ápolási tevékenységet, illetve az alkalmazandó ÁPOLÁSI PROTOKOLLT, a végrehajtandó  ápolási feladatokat, azok módját, időpontját, gyakoriságát, a végrehajtásért felelős kompetens személyt.

A tervet dokumentáljuk!

Besorolási jellemzők az általános ápolás fokozataihoz

Besorolási jellemzők az ápolási fokozatokhoz. Általános ápolás

Besorolási jellemzők a speciális ápolás fokozataihoz

Besorolási jellemzők az ápolási fokozatokhoz. Speciális ápolás

 

III. VÉGREHAJTÁS

1 . Az ápolási ellátás koordinálása és kivitelezése az elfogadott ápolási/gondozási terv szerint.

2 . Az ellátás/gondozás módosítása, hogy az figyelembe vegyen esetleges nem tervezett, de nyújtott, vagy tervezett, de nem nyújtott ellátást.

 

A terv gyakorlati megvalósítása.
Az végrehajtott ápolási tevékenységeket, azok módját, időpontját gyakoriságát   dokumentáljuk!

IV. ÉRTÉKELÉS

1 . Az előrehaladás és az eredmények megítélése az ellátás/gondozás kívánatos eredményeihez viszonyítva.

2 . A tervezett ápolási beavatkozások hathatóságának a mérése.

3 . További felmérés és tervezés, ha egyenlőre a várt eredményt nem érték el.

4 . A folyamat lépéseinek kritikus elemzése és az esetlegesen szükségessé váló módosítások elvégzése.

 

Az értékelés során megvizsgáljuk, hogy az eredmény megfelel-e a kitűzött céloknak.
Amennyiben nem értük el a kívánt eredményt feltárjuk az okokat.

 

A folyamat bármely szintjén előfordulhat, hogy figyelmen kívül hagyunk valamilyen körülményt ami eredménytelenséghez vezethet. (lehetséges okok: kevés időt adtunk a megvalósulásra, adott személynél a cél elérése nem lehetséges, a teljesítés feltételei hiányoznak, nem megfelelő személyt rendeltünk a feladat végrehajtására stb.)

Ebben az esetben a folyamatot az elejétől újra kell indítani.

Az értékelést dokumentáljuk!